Domján Mónika pszichológus

"Nekem a sport olyan, mint az evés. Nélküle nem működöm!" Ez a kijelentés hagyta el a számat nemrég a terapeutánál, akihez járok (igen, én is járok; nem, nem egy képzés kötelező részeként, hanem saját elhatározásból; nem gondolom cikinek, sőt! valóban, erről is írhatnék egy posztot, lehet, hogy fogok is, de nem most). Persze van némi túlzás ebben a kijelentésben, valószínűleg nem halnék bele azonnal, ha nem sportolhatnék, de a testi-lelki egyensúlyom megbillenését pár napon belül érzékelem, ha megtörik a szokott ritmus, és kimarad egy-két edzés. No, nem kell valamilyen szigorú edzésprogramra gondolni: heti 4 alkalomról van szó, ebből kettő egy 45-50 perces futás bemelegítéssel, levezető nyújtással, hozzá jön egy félórás otthoni torna és egy egyórás Body Art, amelyet egy helyi "fanatikus", Kadocsa Anna tart. Ez a ritmus már évek óta, és az sincs meghatározva benne, hogy melyik napon mi történik, az aktuális elfoglaltságaim fényében ütemezem be ezt a 4 mozgást minde